
Székely-Balogh Szilvia versei
A versben a költĆ lelkesen Ă©s kevĂ©sbĂ© lelkesen vĂ©gzi a sĂĄrfelhordĂĄst, közben Ășj versek szĂŒletnek. Egy nĆi költĆ Ă©jszaka Ărja verseit egy szĂĄllodai szobĂĄban, majd a beruhĂĄzĂĄsok Ă©s fejlĆdĂ©s metaforĂĄin keresztĂŒl a mindennapi Ă©letbĆl merĂt ihletet. A szöveg a magĂĄny, az Ă©let Ă©rtelme Ă©s az idĆ mĂșlĂĄsa körĂŒl köröz.